A közművelődésnek a kultúra megőrzése illetve a kompetenciák fejlesztése a feladata (2019 szeptember 19-i adás 2. óra)

A kerületi kultúra közvetítésről beszélgetett Bencsik Márta és Sarkadi Péter a szeptember 19-i adásunk második órájában Dömsödy Andrea könyvtárossal és Bretus Imre közművelődési szakemberrel. Az alap adatokat Nemesné Singer Edina ismertette a Központi Statisztikai Hivatal gyűjtéséből.

Most már tudjuk, hány könyvtár működik a kerületben, bár a KSH adatbázis és a könyvtárszakmai számok  nem fedték teljesen egymást. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZK) két helyi fiókjának 7200 beiratkozott használója volt az a statisztikai táblák szerint, és a kölcsönzések száma  évente 90 ezer, a helyben olvasás több mint 40 ezer.  Ha minden könyvtárat összeszedünk, akkor a kerületben 35 könyvtár működik – így pontosított Dömsödy Andrea. Sokan talán eddig nem is tudták, hogy a FSZK fiókjai mellett nyilvánosan látogatható az Iparművészeti Múzeum, a Corvinus Egyetem, a Ráday Gyűjtemény és a Budapesti Music Center könyvtára is. És a 35 könyvtár közé tartoznak az egyetemi tanszéki könyvtárai, és a 18 iskolai könyvtár is. De „az egy dolog, hogy van egy könyvtár, kérdés, hogy van-e benne könyvtáros, van-e könyv az elmúlt 10 évből” – jellemezte az iskolai könyvtárak helyzetét a szakember.

A KSH közel 200 kulturális rendezvényt tartott számon a Ferencvárosban 2017-ben, 27541 fő résztvevővel. Ez a szám csak elsőre tűnhet impozánsnak, Bretus Imre, aki jelenleg a gyáli művelődési központ vezetője, a 25 ezres  agglomerációs települést hozta példának, ahol évi 1200 program van, 71 ezer látogatóval.  A szakember arról is beszélt, hogy a közművelődés egy országban stratégiai kérdés kell legyen, hiszen nem mindegy, hogy milyen minőségű kulturális örökséget adunk tovább a következő generációnak, képesek vagyunk-e egyáltalán kinevelni azt a generációt, amely ezt a kulturális kincset továbbadja. És ez abból a szempontból is kérdés, hogy mit tud tenni az alulfinanszírozott rendszerben működő közművelődési ágazat. ahol a közművelődéssel foglalkozó, a könyvtárosok bére nem éri el a szakmunkások garantált bérminimumát.

Ez egyenes következménye annak, hogy a magyar társadalom folyamatosan alacsony kompetenciát mutat, pedig „a közművelődésnek a  kultúra megőrzése illetve a humán kompetenciák fejlesztése a feladata” – hangsúlyozta Bretus Imre. A helyi politikai döntéshozók elkötelezettségétől függ,  hogy mennyire segítik ezt a területet, akár erőn felül is finanszírozzák.

Ferencvárosban az önkormányzat azzal támogatja a könyvtárakat, hogy átvállalja a kismamák és a nyugdíjasok beiratkozási díját, emelte ki Dömsödy Andrea, majd számszerűsítette, hogy ez tavaly 329 kerületi lakos könyvtári belépőjét jelentette, azaz az önkormányzat  427 ezer forintot szánt a könyvtárakra önkéntes vállalásként. A szakember úgy vélte, ennél lehetne többet is tenni. Van olyan kerület, ahol az önkormányzat saját könyvtárat is működtet a FSZK kerületi könyvtárai mellett, és van olyan példa is, hogy az önkormányzat a közvetlenül a kerületi fióknak ad pénzt állomány gyarapításra.

Bretus Imre közművelődési szakember Sarkadi Péter szerkesztő és Pádár Gergő hangmester

Bretus Imre meghökkentő információt osztott meg: Magyarországon a legbőkezűbb kultúra finanszírozás  Klebelsberg idejében volt, akkor – a vesztes háború és Trianon után – az államháztartás  12%-át költötte az ország kultúrára, mert tudták, hogy a kultúra egy nemzetmegtartó erő és stratégiai kérdés.

Bretus Imre azt is felidézte, hogy a ferencvárosi kulturális stratégia része volt egy közvéleménykutatás, amelyben közel 700 kérdőívet dolgoztak fel. A kérdőívek összesítésekor kiderült például, hogy a válaszadók több mint 50 százaléka csupán évente egyszer vagy egyáltalán nem használja a Ferencváros kulturális színtereit, ellenben átjár más kerületekbe. A kutatásból az is kiderült, hogy több mint 10 ezer embert nem tudnak megszólítani a kerületi kulturális intézmények, és a kultúra felhasználók negyede nem találja meg a kerületben azt a kínálatot, amire igénye lenne.

A szakember úgy vélte, „stratégiai értelemben lenne hová lépni, hogy ehhez megvan-e a városvezetésben az politikai elkötelezettség és akarat, hogy felrázza-e ezt a kerületet, hogy a tradícióihoz, a múltjához, az örökségéhez képest felzárkózzon” a kevésbé jó adottságú, de kultúrára többet költő Óbudához, vagy az ötödik kerülethez, ez jó kérdés, és a kulturális statisztika alapján mg van hova lépni”

Dömsödy Andrea (nyitóképünkön Bencsik Mártával) szerint az önkormányzat lehetne aktívabb a kerület könyvtáraival kapcsolatban, ideértve az iskolai könyvtárakat is, és ez nem csak anyagi kérdés, hanem hozzáállás kérdése is, hogy akar-e valamit tenni ezen a téren. Például a könyvtárak elérését, kommunikációját úgy is segíthetné, hogy az önkormányzati hivatalok területén, orvosi rendelőkben megjelenhetnének a kerületi kulturális intézmények felületei, ahol hírt lehetne kapni róluk.

Bretus Imre úgy véli,  ha e patinás kerület a költségvetésének legalább 10 százalékát költhetné a kultúrára, akkor csak visszatértünk az 1920-as évek finanszírozási modelljéhez. De a pénz mellett elkötelezett, a szakmájukhoz értő szakemberekre van szükség, és szóba kell állni az emberekkel, hogy kiderüljön  mire van szükségük, mi hiányzik nekik. „A csúzlitól kezdve az internetes ágyúig minden eszközt fel kell használni   a közönség elérésére. Mindenki elérhető, csak beszélgetni kell az emberekkel, szóba kell velük állni.” – hangoztatta a kommunikáció fontosságát a szakember.

A 2019 szeptember 19-i adás 1. óra: Annyira nagy szerencsénk van, hogy idejön a világ,… akár utaznunk sem kell, sokféle szokással, hagyománnyal megismerkedhetünk.
A nonprofit szcéna nem azt jelenti, hogy mindenki ingyen dolgozik (2019 szeptember 19-i adás 3. óra)