A-tól Z-ig újraalkotta az önkormányzat a kerületi építési szabályzatokat az elmúlt években. (2019 szeptember 12-i adás második óra)

Minden változik, semmi sem állandó – mondja a ferencvárosi Főépítész. A kerületi építési szabályzatok módosításairól, a Belső- és Középső-Ferencvárosban zajló néhány konkrét építkezésről és tervről, valamint a Balázs Béla utca 24-28. szám alatt lévő telek eladásának furcsa körülményeiről beszélgettünk. A szeptember 12-i adás 2. órájában Szűcs Balázs, ferencvárosi főépítész és Horváth Áron, ELTINGA ingatlanpiaci kutatóközpont vezetője voltak Sarkadi Péter és Borbás Gabi szerkesztő-műsorvezetők vendégei.

Az első órában Ferencváros ingatlanpiacáról beszélgettünk, kik és mit építenek. Milyen áron kínálják a lakásokat, kik költöznek kerületünkben és milyen igényeik vannak. Ezekről a kérdésekről volt szó a Tűzoltó utcában lévő The Nook kávézóban.

2015-ben készült el az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS),  ami a konkrét fejlesztési akcióterületeket nevesíti. Ezek közül a legrégebbi a középső-ferencvárosi városrehabilitációs terület, ami most is alappillére a ferencvárosi várospolitikának. Emellett az elmúlt években újraalkották a kerületi építési szabályzatokat (KÉSZ), mivel ezek 2002-ben készültek és az ezeket megalapozó felsőbbszintű jogszabályok is megváltoztak azóta (ez az ún. Fővárosi Rendezési Szabályzat) A ferencvaros.hu honlapon A-tól Z-ig áttekintő térkép alapján megtalálhatóak a KÉSZ-ek. A betűk az adott területre utalnak, így például „B” a Belső-Ferencváros, „D” a Duna menti területek, „R” a Rehabilitációs terület szabályzata.

A középső-ferencvárosi rehabilitáció fontos elemét képezik a tömbbelsőkben létrejövő „közös zöldek”. Az elmúlt években a zöldfelület növekedést végső soron ezek adják. Ahogyan haladunk a Nagykörúttól a Középső-Ferencváros belsejébe, úgy egyre kisebbek a tömbbelsők, így a közös zöldfelületeknek is kevesebb helye van. Ezért is létesített két parkot az önkormányzat a 2000-es évek elején: a Kerekerdő parkot (2003-ban) és a Salkaházi Sára parkot (2008-ban). Az utcai fatelepítés körül óriási harc van a közműszolgáltatókkal, hiszen minden tele van közműalagúttal. Így utcai fasoroknak a meglévő házak bontásával tudnak szabad területet nyerni.

A fal mentén balról jobbra: Pádár Gergely hangmester, Sarkadi Péter szerkesztő-műsorvezető, Szűcs Balázs ferencvárosi főépítész, és Oláh Roland.

Szűcs Balázs főépítésztől a lakosság fejlesztésekbe történő bevonása kapcsán azt tudtuk meg, hogy a József Attila lakótelepen lakossági érdektelenséggel találkoztak, hiába bombázták a lakosokat a számos kérdéssel. Míg a Haller park felújításába időhiány miatt nem vonták be a lakosokat. Utóbbit nagyon furcsállottuk, hiszen a Haller park felújításáról szóló döntést 1,5 évvel ezelőtt hozta meg a képviselő testület. 1.5 év alatt egy lakossági fórum beleférhetett volna az időbe.

A következő képviselő testület egyik fontos és sürgető feladata lesz, hogy döntést hozzon a Bakást tér és környékének kb. 1 milliárd forintos felújításáról, amire 2021-ig kapott halasztást a kerület a TÉRKÖZ pályázat keretében a Fővárostól. A tervek elő vannak készítve. A belső-ferencvárosi mélygarázs terve, a Bakáts térről a Markusovszky tér alá került át.

A Ráday utcai Rombusz helyén, mely korábban fővárosi telek volt – szálloda épül. A Lónyay utcában a Corvinus Egyetem sportközpontja épül hamarosan, míg a Czuczor utcában kollégium.

A héten megjelent egy cikk az indexen , ami a Balázs Béla 24-28. szám alatt lévő telek eladásának furcsa körülményeit veszi sorra. A cikknek sok ága-boga van, de a fundamentális kérdés az, hogy ha tudja az önkormányzat, hogy fél éven belül úgy módosítja az építési szabályzatot, hogy 8 emeletes házat lehet majd építeni a telekre, akkor miért adja el a telket az építési szabályzat módosítása előtt, amikor még csak 4 emeletes házat lehet építeni rá? Miért nem várt az önkormányzat fél évet és miért nem adta el a telket az építési szabályzat módosítása után? Szűcs Balázs, kerületi főépítésztől azt a választ kaptuk, hogy ez a cikk „nagy átverése”. Mindenki azt gondolja, hogy ha valami kétszer olyan magas, akkor kétszer annyi négyzetmétert lehet építeni benne. Senki nem gondolja azt, hogy két gyufás skatulyát lehet egymás mellé és egymás tetejére is tenni. Tehát attól mert változott az építési szabályzat, az építhető négyzetméterek száma nem változott lényegesen. A beruházót pedig egy dolog érdekel: hogy hány négyzetmétert tud építeni. Ugyanannyi eladható négyzetmétert lehet építeni a régi és az új szabályzat szerint. Mivel az új szabályzat miatt kiszélesítik a járdát, azaz elvesznek a telekből egy részt és fasort ültetnek oda. Ezt a magyarázatot furcsállottuk a műsorban, de a főépítész úr ragaszkodott hozzá, hogy ez a valóság.