Akiről díjat és tanösvényt is elneveztek Ferencvárosban

Akiről díjat és tanösvényt is elneveztek Ferencvárosban
Schmidt Egon neve generációk számára egyet jelent a madarak, és a természet szeretetével és megfigyelésével. Írásai és rádióműsora révén sokan, sokat tanultunk a természetről. Környezetünk változásáról, és kacskaringós életútjáról – a kitelepítéstől a Kossuth-díjig, és ferencvárosi kötődéséig – Sarkadi Péter beszélgetett.
Több tízezer ember köszönheti a természet iránti rajongását Schmidt Egonnak, aki 2021. június 16-án ünnepelte 90. születésnapját, melyről egy cikkben emlékeztünk meg. A még mindig aktív és fitt Schmidt Egontól kértünk egy időpontot podcast felvételre, melyet a kánikula némi csökkenése kapcsán meg is kaptunk, így sikerült telefonon beszélgetni a még mindig fantasztikus memóriájú magát szerényen csak madarásznak nevező méltán neves természetíróval, ismeretterjesztővel.
A mai beszélgetésünkben egy kacskaringós életpályán megyünk végig, melynek állomásait (a horvát határtól Ferencvároson át a Tisza felső folyásáig) egy dolog köti össze: a természet, azon belül is főleg a madarak szeretete. Már kisgyerekként is megszállott madarász volt – aki nemzedékeket nevelt a természet ismeretére és tiszteletére írásaival és rádióműsoraival. Beszélgetésünkben feltárul a hihetetlenül makacs és szívós természetismereti elkötelezettség, de megtudjuk, hogy milyen volt az 1950-es évek tarnaleleszi kitelepítettjeinek élete, a sztahanovista segédmunkás bagolyköpet keresése. És arról is mesél Schmidt Egon, hogy hogyan adott ihletet első könyvéhez az a tény, hogy csak egy telefonja volt a Madártani Intézetnek, és mint legfiatalabb dolgozó, ő volt a telefonügyeletes is. Kitértünk a hazai madárhang gyűjtés történetére is.
Szó esik emellett arról is, hogy miért nagy ellensége a természetvédelemnek a vízügy? Hogyan változtak a különböző madárfajok állományai az elmúlt évtizedekben? És hogy hol kezdődik az erdő – persze ott, ahol a harkály odút tud vésni a fába. És elmondja véleményét a mai közállapotainkról is: hogy keményebben kellene fellépni a természetkárosításoknál a bíróságoknak, ill. hogy a mostani rossz állatvédelmi törvény csak kutyavédelmi törvény.
És még néhány tény:
2009-ben Kossuth-díjat kapott, de róla is elneveztek már egy díjat, legutóbb pedig május végén ő kapta a Velencei-tóért díjat. A tó környékének madárvilágát nála jobban kevesen ismerik, az itt szerzett madarászélményeiről Kócsagok birodalma címmel nagysikerű könyvet is írt. Bár mindenki ornitológusként emlegeti, ő ezt nem szereti, mert, mint mondta, nincs erről diplomája, származása miatt ugyanis nem tanulhatott tovább.
Elképesztő tudását autodidakta módon szerezte, rengeteg olvasott a madarakról, és még annál is több időt töltött a megfigyelésükkel. 1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, majd a Magyar Madártani Intézetnél dolgozott, többek között a Madárgyűrűző Központot vezette. 1980-tól az Állatvilág Magazin szaklektora. Publikált egyebek mellett a Búvár (Természetbúvár), Élet és Tudomány, Halászat, Nimród, Vadászlap, Horgászújság kiadványokban. A Kisdobos gyermekmagazinban változó címmel – Kedvenceink a lakásban, Nézz a lábad elé! – állandó rovata volt. Később a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) alelnöke, illetve az MME Budapesti Helyi csoportjának az elnöke volt. „Volt dolgom mindig, soha nem unatkoztam”
Schmidt Egon 90 évesen is igyekszik tevékenynek maradni. Még ma is ír cikkeket, de ehhez most már a fia segítségére is szüksége van, ugyanis a látása nagyon megromlott. Rendszeresen kijár sétálni a Dunához, a lakásához közeli Nehru-partra, és ott figyeli, de most már leginkább csak hallgatja a madarakat. András fiával, aki szintén madarász, távolabbi kirándulásokat is tesz, például Apaj-pusztára, a tatai Öreg-tóhoz, legutóbb pedig az ócsai láperdőben jártak.
17 éven át Balogh Istvánnal együtt készített madárhang-felvételekkel színesített kis anyagokat a Kossuth Rádió hetente minden szombat délután jelentkező Oxigén című műsorába – így vált az ebéd utáni mosogatásoknál a háziasszonyok kedvencévé – emlékszik vissza derűsen a rádiós időkre. Több mint 80 könyv és 3700 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője.
Mi köti Ferencvároshoz?
Ferencváros önkormányzata „Ferencváros Környezet- és Természetvédelméért díjat” alapított 2015-ben, melyen elsőként Schmidt Egon vehetett át 2015. június 3-án. Bácskai János akkori polgármester engedélyt kért tőle, hogy 2016-tól a díj neve „Ferencváros Schmidt Egon-díja” lehessen.
Budapest első madárbarát mintakertje 2005-óta működik a ferencvárosi József Attila Lakótelep nagyjátszóterének Csiga parkjában. A kertet idén felújították, és júniusban átnevezték Schmidt Egon Madárbarát Tanösvénnyé.
Adásaink
2020 november 1-től heti podcastokkal jelentkezünk
adásainkat elérheti HANGARCHÍVUM menüpontunkban, Spotify oldalunkon, és itt honlapunkon a cikkekből is.