Ékszerdoboz vagy feketedoboz jut nekünk Ferencvárosban?

Ékszerdoboz kontra feketedoboz, beígért diákváros a korszerűnek mondott, kommunista Fudan Egyetemmel együtt vagy átverés és eladósodás, s még az unokáinkat is érintő katasztrófa? Mit szól ehhez a várostervező szakember, aki tudja mitől látványterv a látványterv, sőt, számol és kíváncsi? Mi is az a Diákváros, mit jelentett az egykor Miskolcon és mit a messzi Helsinkiben, ahol a világhírű finn építész,  Alvar Aalto tervezte meg a magyar szemmel már-már utópisztikusnak tűnő egyetembirodalmat…  ( Nyitókép: diákváros terv Snøhetta ZOA Studio)

Éles vitához vezetett Ferencváros és Budapest vezetése és az Orbán-kormány között a tervezett Fudan Egyetem ügye, mióta egy kiszivárgott dokumentum szerint a kínai felsőoktatási intézmény budapesti campusának a felépítése 540 milliárd forintba kerülne, melyet kínai hitelből kínaiak építenének.  A kormány annyira lelkes a saját ötletétől, hogy az első sajtóhírek szerint feláldozná a 8-10 ezer fősre tervezett Diákváros tervét, annak a IX. kerületi Diákvárosnak, amely pedig a már épülő Atlétikai Stadionért kötött deal részét képezte, és amelyet Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester az egyik ütőkártyának is tekintett a stadionról szóló helyi vitában is.

Azóta a kormány cáfolt, ígér fűt és fát is, meg egyetemet és Diákvárost is. Baranyi népszavazást kérne a 13 hektáros terület helyi tulajdonban lévő részének átengedéséről. Palkovics miniszter zsarolással vádolja a Fővárost, amiért ha lesz a Fudan, akkor a főváros visszalép az atlétikai vb támogatásától. Baranyi zsarolásnak tartja Palkovics ajánlatát, mert a miniszter szerint ékszerdoboznak titulált szuperegyetemi negyed felhúzása vagy megtörténhet, vagy semmi sem épülhet a helyén és  – az államtitkár szerint – akkor Baranyinak nem csak a saját lelkiismeretével, de a választói előtt is el kell számolnia azzal, hogy hátráltatja egy igen lepusztult városrész korszerűsítését.

Miközben mindenki zsarolással vádolja a másikat, Palkovics most fehér asztal mellé invitálta a feleket. Ember legyen a talpán, aki követni bírja a vita napi fordulatait, és kiszámíthatónak látja annak politikai hullámait, mi most ebből kimaradnánk! Helyette megkérdeztük először is Ongjerth Richárdot, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. vezető tanácsadóját, a BME Városkommunikációs Műhelyének vezetőjét, ő mit olvas ki a vitából és a nyilvánosságra hozott tervekből?  Sarkadi Péter interjúja.

Ferencvárosi diákváros Snøhetta  terv ZOA Studio

Magyarországon többek közt Miskolcon jött létre városon kívüli egyetemváros. Susánszky Anna, egykori ferencvárosi lakos, Miskolcon végzett kultúrantropológus, ma az ugyancsak kerületünkben működő Semmelweis Egyetem, a SOTE oktatója, jelenleg orvosi szociológiát tanít. Magánemberként kezdtük a beszélgetést, mint egykori miskolci hallgatóval az ottani diákváros- élményekről, de később megkerülhetetlennek tűnt egy ponton, hogy kis kanyart is tegyünk, amikor diákközösségük jelenlegi, a járványnak is köszönhető  extra leterheltsége került köztünk szóba….

Miskolci egyetemváros

Szerkesztőségi beszélgetéseink során is megerősödött bennünk az az érzet, hogy hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a sokat hallott diákváros szó hallatán mind ugyanarra gondolunk, és tudjuk, az hogy születik és hogy működik. Aztán felhívtuk Moscu Katalin kolozsvári építész barátunkat – aki a mesterképzése két évét töltötte Finnországban, egy Helsinkihez közeli diákvárosban, –  és leesett az állunk…. Öveket bekapcsolni, ha már ékszerdobozt ígér a kormány, nézzük a finn modellt!! A helyszín Otaniemi , egy 5,2 négyzetkilométeres, 1960-as években épült és azóta is folyamatosan fejlesztett egyetemváros, kb. 3500 lakossal.

A Diákváros körüli vita alakulását figyelemmel kísérjük majd a jövőben is, addig is hallgassanak minket máskor is! Korábbi podcastjaink és műsoraink visszahallgathatók a Radio9.hu oldalon.
Barna Era szerkesztő.