Ha kellően sokszor hall valaki egy üzenetet, még ha tudatosan nem is hiszi el, de egy idő után beépül a gondolkodásába… 2019. október 3. adás második óra
Ha kellően sokszor hall valaki egy üzenetet, még ha tudatosan nem is hiszi el, de egy idő után beépül a gondolkodásába… 2019. október 3. adás második óra
Milyen a helyi média, és mit várnánk a helyi sajtótól? Erről beszélgetett Bencsik Márta és Nemesné Singer Edina Urbán Ágnessel, a Mérték kutatójával és Kárpáti Gábor újságíróval, az ittlakunk.hu ferencvárosi lapoldalának szerkesztőjével.
Magyarországon a médiateret elsősorban az országos média uralja- hangsúlyozta a Urbán Ágnes. A kutató összegezte egy tavalyi, a hírfogyasztásra vonatkozó kutatásuk eredményét, ahol a azt vizsgálták, hogy a hetilapok közül mit tekintenek az emberek tájékozódási forrásnak, Ebből kiderült, hogy az első számú hírforrásnak a hetilapok közül az önkormányzati hetilapok és a helyi lapok számítanak – summázta a Mérték tavalyi kutatásának a fő megállapításait Urbán Ágnes. Az önkormányzati lapok meghatározók, hiszen ingyenesek és a terjesztési rendszer eljuttatja azokat egyenesen a postaládákba. És ha az emberek találnak benne a helyi ügyekről infót, belelapoznak, s ha már belelapoznak, akkor átmennek azok a politikai, sok esetben propaganda üzenetek is, amelyeknek nincs ugyan helyi relevanciája sem, sok esetben valóságtartalma sem, de eljutnak az olvasóhoz.
Ha kellően sokszor hall valaki egy üzenetet, még ha tudatosan nem is hiszi el, de egy idő után beépül a gondolkodásába, valahogyan jelen van, hogy ez létező probléma – emelte ki a kutató.
A közéleti lapok olvasottsága nagyon alacsony, országosan szinte kimutathatatlan, a hetilapok közül a HVG ér el a legtöbb embert, a napilapok esetében pedig a 20 ezer körüli példányban megjelenő Népszava, ami egy 10 milliós országban abszurd módon alacsony – fogalmazott a kutató.
Nagyon sok emberhez eljut viszont a megyei napilapok láncolata, a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks tulajdonában lévő, a Közép-Európai Sajtó Média Alapítvány alá terelt portfólió, amelynek ugyan csökken a példányszáma, de még így is nagyon nagy elérésű, az összes megyei újságot összeadva 3-400 ezer körül a lapszám. És ugyancsak nagy elérésűek az ingyenes önkormányzati lapok.
Sarkadi Péter (hangpultos), Nemesné Singer Edina, Kárpáti Gábor újságíró, az ittlakunk.hu ferencvárosi lapoldalának szerkesztője, Urbán Ágnes, a Mérték kutatója, és Bencsik Márta háttal.
A Ferencváros újságról Kárpáti Gábor azt mondta, bár vannak kifejezetten informatív dolgok az önkormányzati lapban, de tulajdonképpen az önkormányzat dicsőítése és üzenőfala mind online, mind a nyomtatott sajtó. Az ittlakunk.hu nem ilyen, a 2010-ben először csak a Facebookon működő oldal, amely 2012-ben lett önálló lap tartalma még mindig formálódik, mert úgy gondolják, hogy mindennek ott van a helye, ami érdekli a kerületieket. A kutyagumi az utcán, a felújított útszakasz, vagy arról is írnak, hogy Baranyi Krisztát miként próbálják lejáratni. Bármi bekerülhet az oldalra, kivéve a kifejezetten nagyon egyoldalú politikai tartalmakat és a nagyon reklámszerű anyagokat. Az újságíró szerint az itttlakunk.hu látogatottságában nagy szerepet játszik, hogy komoly cégadatbázisuk is van, amelyre maguk a cégek/vállalkozók töltik fel és frissítik az adatlapjukat az elérhetőségükkel. Kerületi fogorvosok, mosodák, gázszerelők, a legkülönbözőbb vállalkozásokat tartalmaz az adatbázis.
A helyi önkormányzati újság feladatáról szólva a kutató kifejtette, ideális esetben a helyi újság a helyi kommunikáció egyik csomópontja, a helyi polgárok beszélgetéseinek egyik csomópontja kellene legyen. Fókuszálnia kell a helyi eseményekre, arról szólni, hogy mi történik a kerületben, ha valamit átadnak, azt sem kell elhallgatni, de a problémákról is szót kell ejteni. A megoldatlan ügyeket is bele kell venni, és a város olyan ügyeit, ahol sok szempontot kell figyelembe venni, itt lehetne kibeszélni. Kampányidőszakban pedig kiemelten fontos, hangsúlyozta, hogy tisztességes módon tájékoztassa a helyi polgárokat arról, hogy milyen választási lehetőségek vannak. Kik indulnak, mit akarnak – ez a legnagyobb probléma, ilyenkor kiszorítósdi van az egész országban. Az önkormányzati lapok közpénzből működnek, és nem arról van szó, hogy valaki a saját pénzéből tart fenn valamit. Nem csak morálisan elvárható, hanem a helyi lakosok pénzéből fenntartott sajtónak kötelessége a kiegyensúlyozott tájékoztatás.
Ferencvárosi korzó
A műsorban szó esett a Ferencvárosi Korzó címmel az egész kerületben terített ingyenes „közéleti magazinról” is, amelyben különböző celeb sztorik szerepelnek, s emellett a polgármesterről jelennek meg benne népszerűsítő, őt előnyös színben feltüntető írások. Ismertettük, hogy közérdekű adatigénylésben kértünk információt erről a kiadványról az önkormányzattól. Megkérdeztük, hogy finanszírozza-e ezt a kiadványt az önkormányzat, és engedélyt adott-e a képviselő-testület a „Ferencvárosi” név használatára. (A névhasználatra vonatkozó hatályos rendelet szerint ugyanis a képviselő-testület engedélye kell ahhoz, hogy egy nem önkormányzati fenntartású szervezet, cég tevékenységéhez, elnevezéséhez a Ferencváros, Ferencvárosi stb. megjelölést használja.) Dr. Bácskai János polgármester válasza több mint meglepő volt. A kerület vezetője azt írta, hogy a Ferencvárosi Korzó közéleti magazin megjelentetésével kapcsolatban az önkormányzat szerződést nem kötött, és a magazinnal kapcsolatban információval nem rendelkezik. Ez fölöttébb különös állítás, hiszen a levelet aláíró polgármester történetei töltik meg a lap harmadát minden egyes lapszámban, amint átad, felavat valamit, koncerten van vagy éppen evez.
Urbán Ágnes veszélyes típusú terméknek nevezte ezt a bulvárt a propagandával ötvöző kiadványt. A celebes címlap arra ösztönzi a legtöbb embert, hogy kinyissa, beleolvasson, miről is van szó, azt hiheti, hogy talán ezek a hírességek is a kerületben laknak. Ez a kombináció sokkal veszélyesebb, még a nem hardcore bulvárfogyasztóknak az érdeklődését is felkelti, hogy kézbe vegyék. Ugyanakkor a politikai propagandát kapják belőle.
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
