Klímapanasszal  a kerület fejlesztéséért (2019. július 28-i adás harmadik óra)

Már nem csak Európa távolinak tűnő tájain söpör végig a soha eddig nem látott hőhullám, ami immáron folyókat szárít ki, vagy melegrekordokat döntve  életveszélyes hatásait érzékelteti, de saját bőrünkön is egyre inkább érezzük, hogy a jövő bizony elkezdődött.  Hogyan alkalmazkodhat egy kerület a klímaváltozáshoz, milyen intézkedésekkel, programokkal? Jó hír, hogy Ferencvárosban klíma – akcióterv készül már, igaz, jelenleg éppen kettő is.  A Rádió9 első, július 28-i Szabadság hídról adott kísérleti adásának 3. órájában Pej Zsófia, az Energia Klub projektvezetője és Szkordilisz Flóra,  a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. ügyvezető igazgatója voltak Barna Era és Sarkadi Péter szerkesztő-műsorvezetők vendégei.

A hír igaz, jelenleg éppen valóban kétféle helyi klímastratégia készül Ferencvárosban – mondta el Pej Zsófia. Sok másikkal együtt, a helyi önkormányzat is sikeresen pályázott 2018-ban arra, hogy helyi tervet készítsen,  megvalósító partnere  a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület lett. Ezzel párhuzamosan a Berlini Műszaki egyetem és az EPC Berlin, az Energia Klubot is bevonva egy budapesti klímastratégián kezdett el dolgozni. De a fővárossal nem sikerült a tervezett kooperáció, tette hozzá Pej, s ezt követően a több megkeresett kerületből a kilencedik kerület mutatott erre nyitottságot. Ez annyit jelent, hogy  Ferencváros ebből pénzt nem kap, de számára ingyenesen elkészül ez a szakértői anyag, amely tehát kifejezetten az alkalmazkodásról szól. A másik projekt, amely idén áprilisban indult, csak egy részében foglalkozik ezzel. Ők  azt  vizsgálják többek közt, hogy hogyan tudják a helyiek csökkenteni az üvegház gáz kibocsátásaikat, és hogyan tudják átformálni a lakosság szemlélet.

Szkordilisz Flóra elmondta, hogy a bármely önkormányzat előtt  nyitott a Klímabarát Települések Szövetsége, amelynek 42 tagja közt, Ferencváros egyelőre nem szerepel . De hozzátette, hogy ebben  a törekvésben is pont annyi különbözőséget mutat az önkormányzati paletta, mint más társadalmi kérdésekben is.  Tapasztalatai szerint, az önkormányzatok hozzáállása nagyban összefügg azzal, hogy mennyire felkészültek a kollégák angol nyelvű szakmai anyagok értelmezésében, ez pedig többek között az anyagi lehetőségek függvénye is. Az is nehézség, hogy sokan még mindig nem tudják a lokális körülményekre vonatkoztatni a globális klímaváltozás  hatásait. Vagyis az állampolgárok vagy túl messzinek  érzik a veszélyt vagy ha mégis érdekli őket az helyben is, akkor is csak a lakásokon belül gondolkodnak.

Arra a kérdésre, hogy ennek a 60 ezer fős kerületnek a lokális problémáit hogyan is lehet meghatározni, mindkét szakértőnknek az az általánosnak tűnő, mégis igaz válasza volt, hogy valójában az életünk minden területét érintheti. A vízgazdálkodástól kezdve a zöldfelületi gazdálkodáson keresztül, a fokozott városi hőemelkedésen át, az ipari területek szerepéig rengeteg dolog idetartozik. Mégis, a legnagyobb problémát a lokális teendők felismerésében a lakókkal való nyílt kommunikáció hiánya okozza. Hiába készül egy stratégia, de akár több is, ha  a problémákat jelző adatok dacára, a helyieket nem azok a problémák foglalkoztatják. Az Energia Klub ehhez a lakossági felméréshez elindított egy Klímapanasz oldalt, melynek lényege, hogy bárki járva-kelve Ferencvárosban, kiválaszthat egy konkrét helyszínt a térképen, és bejelölheti rajta, hogy  milyen problémát észlel. Például, hogy lezúdult egy nagyobb adag csapadék és az utcánkban bokáig járunk a vízben, mert nem nyeli el a csatorna hálózat.
Fontos, hogy ez nem egy a jarokelo.hu oldalhoz hasonló oldal, ahol a  panaszok felvétele után a kérdés befut az önkormányzat egy arra kijelölt munkatársához, aki aztán azt igyekszik is megoldani- hangsúlyozta Pej Zsófia. Ez  a projekt  néhány hónapig most gyűjti csak az észrevételeket és osztályozza azokat, a probléma jellege és földrajzi területe szerint. Majd egy következő fázisba ezeket összegezve készül el az akcióterv-javaslat. Fontos kiegészítés, hogy a projektben egy úgynevezett mikroklimatikus modellt is fognak futtatni a kerület három helyszínén: A Bakáts, a Boráros és a Valéria téren. Ezekről a területekről  egy erre kialakított softver segítségével sokféle adatott összegyűjtöttek már, amely alapján jól látható, hogy ezek a terek – az ott kialakított  funkciókat tekintve – mennyire korszerűek. Vagyis ennek a softvernek a segítségével egy felújítás előtt álló terület esetében  könnyebben tervezhetnek a szakemberek majd, mivel pontosan látszani fog, hogy mondjuk  a térnek abba a sarkába, ahol a legnagyobb a hőtermelés, oda nem érdemes padokat tennünk! Ez a softver egyébként 50 féle légáramlat becslésére alkalmas, kezdve például a páratartalom,  a levegő hőmérséklet vagy a sugárzási hőmérséklettől, akár még az ún. “érzékelt hő” meghatározásáig is. Az Energia Klub  összefoglaló munkájának a nyilvános  eredménye idén október végére, november elejére várható.

Szkordilisz Flóra felvetette, hogy vajon nem fog-e problémát okozni majd a panaszok összegzését követően, a megoldást kereső fázisban,  hogy a lakók – bármennyire is furcsán hangzik – gyakran nem is tudják, hogy bizonyos problémákra már léteznek helyi megoldások, illetve nem élnek velük, nem használják ki őket. Erre egy nagyon kézenfekvő példaként a középső-ferencvárosi belső kertek példáját hozta. Talán nem köztudott eléggé, de ezen a területen egy nemzetközi szinten is hatalmas építészeti elismeréssel díjazott belső kertes zöldesítés történt – belső kertekkel, passzázsokkal. Ehhez képest – mesélte Szkordilisz –  idén  tavasszal, a Magyar Urbanisztikai Társaság  egy szakmai program keretében tett sétáján, egy napsütötte szombat délelőttön egyetlen embert sem találtak ezekben a gyönyörű kertekben üldögélni, de még gyerekeket sem  a játszótereken.

Szerkesztőkként megjegyeztük, hogy vannak más példák is a kerület bizonyos területein, köszönhetően talán az ottani élénkebb civil, közösségi életnek is. A közösséget erősítő és egyben zöldesítő programok közül kiemelhető a József Attila lakótelepen ismert és népszerű  Babák Rózsaparkja program, melyet a helyi Írisz Családi Kör kezdett el  és amelyben minden lakótelepen megszületett baba után ültethet, majd gondozhat a család egy rózsát, ahogyan ismertek a házak előkertjeit gondozó, fűszerkertté alakító kisebb közösségi kezdeményezések is.

Szakértőink abban egyetértettek, hogy a klimaváltozáshoz való helyi alkalmazkodási folyamat elsősorban nem pénz, hanem kommunikációs kérdés, de igenis lehetséges ezt a témát is vonzóvá, “szexivé” tenni, sőt, Szkordilisz szerint olyannyira, hogy ezzel akár választást is lehet nyerni! Pej Zsófia szerint ugyanakkor ehhez még a mindenkori döntéshozóknak is át kell esniük egy edukációs folyamaton.
Megemlítette, hogy az Energia Klub tart ilyen célú képzéseket polgármestereknek, képviselőknek is, s hogy 2016-ban a Ferencvárosi Önkormányzat két, most is ott dolgozó munkatársa is részt vett tréningjükön, sőt, a kerületi főépítész, Szűcs Balázs is jelen volt egy kifejezetten szakembereknek szóló programjukon.
Adás képgaléria >>> 
Barna Era szerkesztő
Kapcsolódó anyagok:

A várostervezés az együttműködő képességünk és toleranciánk tükre (2019 július 28 adás második óra)

Emberléptékű fejlesztések kellenének a Dunánál (2019 július 28 adás első óra)