Mi a minimum? Állampolgári részvétel – jó példákkal elérhetők-e változások? 2019. október 3. adás első óra
Mi a minimum? Állampolgári részvétel – jó példákkal elérhetők-e változások? 2019. október 3. adás első óra
A Rádió9 hatodik adásának első órájában Szabó Attilával a TASZ jogi munkatársával és Merényi Miklóssal, a K-Monitor önkormányzati szakértőjével beszélgetett Bencsik Márta és Nemesné Singer Edina. Központi témánk az állampolgári részvétel lehetőségei, s a részvétel ösztönzése volt.
A Ráday utcai Bonbonier csokoládémanufaktúrából jelentkeztünk, mely egyben fagyizó, s galéria is. Csomor Tamás a Bonbonier egyik tulajdonosa elmondta, hogy több funkciójú helyet terveztek, a manufaktúra látványműhelyében meg lehet nézni, hogyan készülnek a bonbonok, a vendéglátótér egyben kortárs képzőművészeti galéria, a pincerész pedig kialakítás alatt van, ott csokoládémúzeum fog nyílni. Erdélyi Nóra (képünkön), Tamás üzlettársa a csokoládémester, 14 díjnyertes bonbonnal, s 3 díjnyertes fagylalttal büszkélkedhetnek.
A kiállítótérben évente 9 kiállítás lesz megtekinthető, a Képzőművészeti Egyetem szakmai segítségével történik a kiválasztás.
A fő témánkra, az állampolgári részvétel kérdésére rátérve. Merényi Miklós elmondta, hogy sok lehetőség van a részvételre, választások időszakában kibővülnek a csatornák. Előző nap indult el az Ez a minimum kezdeményezés, amihez több mint százan csatlakoztak egy nap alatt. A programhoz csatlakozó képviselőjelöltek számon kérhető átláthatósági vállalást tesznek.
Szabó Attila a jog által szabályozott lehetőségeket emelte ki: a közmeghallgatás fontos lehetőség, de fontos az is, hogy a polgárok tudjanak arról, hogy közérdekű anyagot igényelhetnek, ha tájékozottabbak szeretnének lenni, s helyi népszavazási kezdeményezéssel is lehet élni – ezt az új jogszabály megnehezítette, de fontos eszköz. S igaz a jog nem szabályozza, de a képviselő tarthat fogadóórát, amin részt vehetünk. Jó példa Gyál, ahol helyi civilek elérték, hogy a gyáli polgármester már tart online fogadóórát facebook live-on. A közmeghallgatás egy speciális képviselő testületi ülés – közmeghallgatáson kívül is mindegyik ülésre elmehetnek a polgárok, feltehetik a kérdéseiket, ennek formája az SZMSZ-ben van szabályozva.
S hogyan tudja segíteni az önkormányzat az aktív állampolgárokat? Merényi Miklós három “jógyakorlat”-ról beszélt, melyek egy nemzetközi konferencián hangzottak el.
Az első a részvételi vagy közösségi költségvetés, ami Kispesten kis összeggel már működik, illetve Budafok-Tétény önkormányzatánál is tervben van. Latin- Amerikában találták ki eredetileg, ahol a települések több pénzzel s jogkörrel rendelkeznek, a költségvetés jellemzően egyharmadáról döntenek a polgárok, javasolhatnak ügyeket, s választhatnak prioritásokat. Európában, Lengyelországban, de Erdélyben, Székelyudvarhelyen is működik a gyakorlat, igaz kisebb összegekkel, de a folyamat ugyanaz, ugyanúgy javasolhatnak projekteket a civilek.
A második jógyakorlat Madridból érkezett, ahol az önkormányzat egy digitális felületet hozott létre, ahol lehetőség van a rendeletek véleményezésére, napi vitákra, s közösségi tervezésre is.
A harmadik javaslatot egy gdanski szakértőtől származott, eszerint nem csak az önkormányzat kompetens rendeleti szintű döntések előkészítésében. Egy civilekből álló állampolgári tanács hosszú, deliberatív döntési folyamata után jó minőségű döntések születhetnek az önkormányzat jóváhagyásával. Ha az állampolgárok aktívak, a klasszikus megoldások is jól működnek Szabó Attila szerint, aki az Eleven Gyál példáját említette: aktív polgárok rávilágítottak az Elios-ügy-re, többen csatlakoztak, közösség formálódott, ahogy a Gólya körül is, a nyolcadik kerületben. Az aktív közösségek képesek hatást elérni.
Önkormányzati oldalról pedig a lényeg, hogy a kereteket közösen az állampolgárokkal alakítsák ki, fontos hogy az önkormányzat az állampolgárok valódi igényeire reagáljon – mondta el Merényi Miklós. Az Ez a minimum program 6 pontjában átláthatósági szempontok dominálnak. Ha aktív civilek eszközöket kapnak a kezükbe, tudják őket használni laikusként is, kapcsolatok révén tudást tudnak szerezni, releváns javaslatot tudtak tenni ahogy ez a gyáliak esetében is történt.
További jó példa a Mátészalka leaks – mesélte Szabó Attila. Egy közösség blogjával kezdődött,majd közérdekű adatigényeket nyújtottak be, s elkészült csigás videójuk. A közösségépítés a jólétünket segíti, s örömforrás is.
Több olyan csoport van, akik esetében fontosak lennének az online csatornák: a fiatalok, expatok, albérlők csoportját az önkormányzat nem tudja bevonni , ebben az önkormányzatok proaktivitására is szükség lenne. Van, hogy egy képviselő e-mail címét közérdekű adatigényléssel lehet megszerezni. Ennek a javítását is szolgálja az Ez a minimum program. 5 éve közel 200 aláírója volt az akkor még kevesebb pontot tartalmazó programnak, ebből 43 jutott be az önkormányzatba képviselőként. Ők jó példákkal sok helyen kis változásokat értek el, például rendre feltöltötték a vagyonnyilatkozatukat, és szakmai beszámolójukat, s a többiek is így tettek a példa nyomán.
A vállalásokat többnyire budapesti jelöltek teszik, de sok vidéki kezdeményezés is van, ilyen például Pázmánd önkormányzata, mely az Üvegfalú projekt keretében 100% átláthatóságot vállalt (a 252 feltöltendő adatra vonatkozóan az információszabadságra vonatkozó törvény szerint). A pázmándi polgármester asszony szavait idézve, a nyilvánosság védelem.
A K-Monitor programja nem csak a kötelezően feltöltendő adatokra fókuszál, Merényi Miklós szerint a költségvetés közzététele nem elég az átlátható helyzethez, ennek a formája, módja sem másodlagos. Új vállalás 2014-hez képest, hogy a közérdekű adatigénylések díjmentesek lesznek a minimumot vállaló önkormányzatoknál. Sokszor ugyanis költségtérítést írnak elő, ezt 2014-ben ezt még nem lehetett csinálni. A törvény azért született, mert az indoklás szerint léteznek visszaélésszerű adatigénylők, akik rosszindulatúak, kíváncsiak, lusták.
Szabó Attila elmondta, hogy a legfontosabb szabály, hogy a díj ne terhelje meg aránytalanul a szervezet működését. Példának hozta a HVG újságíróját, akitől a Századvég tanulmányai lekéréséért 400 ezer Ft körüli összeget kértek. Ez az adatkérő elbizonytalanítását is szolgálja. A bíróság ebben az ügyben kimondta, hogy ez nem az a szint, amiért költségtérítést lehet kérni, úgy kell kialakítani a munkaszervezést, hogy legyen, aki ezzel foglalkozik. Alapvetően magát a jogszabály szövegét alaptörvény ellenesnek gondolják, mivel alapjog nem lehet visszaélésszerű. Ha az erre vonatkozó nemzetközi egyezményt ratifikálják, ki kell kerülnie a törvényből, mivel ellentétes lesz a nemzetközi joggal.
Kapcsolódó anyagok:
HA KELLŐEN SOKSZOR HALL VALAKI EGY ÜZENETET, MÉG HA TUDATOSAN NEM IS HISZI EL, DE EGY IDŐ UTÁN BEÉPÜL A GONDOLKODÁSÁBA… 2019. OKTÓBER 3. ADÁS MÁSODIK ÓRA
