Mi lesz veled, Bakáts tér? – „A Bakáts tér jelenlegi felújítási terve letűnt korok felvonulási tereire emlékeztet”.

A Rádió9 2020. március 5-i műsorának első órájában Árva Péter önkormányzati képviselő és Fleischer Judit helyi lakos, közösségi tervezési szakértő voltak Borbás Gabriella és Nemesné Singer Edina műsorvezetők vendégei.

A műsor témája a Bakáts térnek és környékének évek óta húzódó felújítása volt. A ferencvárosi önkormányzat 2016-ban indult el a Főváros a TÉR_KÖZ pályázatán a Bakáts projekttel, amin végül 250 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Az ezt követő években elkészültek a részletes tervek, volt lakossági fórum, kialakult, hogy a Bakáts projektre a kerület összesen 750 millió forintot akar elkölteni. Azaz saját forrásból tenne hozzá fél milliárd forintot. A projektet 2021 decemberéig kell megvalósítani, azaz szűk két évünk van.

A Bakáts projekt tervei itt érhetők el >>>

Az Árva Péter által vezetett Városfejlesztési Bizottság 2020. február 11-én, a képviselő testület pedig február 13-án tárgyalta a projektet. Árva Péter véleménye szerint az előző vezetéstől örökölt tervet „kijavítani kell és nem kidobni a kukába”. A forgalomcsillapításra irányuló megoldásokat alapvetően jónak tartja. A Bakáts térnek a templom előtti részén, illetve a Bakáts utca, tér és Lónyay közötti szakaszán megszűnne az autós forgalom. A környező utcákban ún. hurkokat hoznának létre, azaz a Bakáts térre csak azok hajtanának be autóval, akik ott laknak, akiknek a tér a célállomás. Ezek a hurkok megszüntetnék, minimálisra csökkentenék az átmenő forgalmat. Mivel a Ráday utca felőli hurok a Bakáts téri Ének-Zenei Általános Iskola, valamint a Hőgyesről a Körútra történő kihajtás miatt is problémás, a Városfejlesztési Bizottság azt a döntést hozta, hogy 2020 nyarán próbaüzem keretében teszteljék a „közlekedési hurok” működését.

Bakáts tér szökőkutas/térköves látványterv

A műsorban elhangzott, hogy bár a Bakáts projekt keretében a téren parkolóhelyek szűnnének meg, a Közraktár utcán és az Üllői úton viszont parkolóhelyek létesülnének. Az Üllői úti parkolóhely bővülés valószínűleg csak az M3-as metró középső szakaszának felújítását követően valósulhat meg. A parkolási kérdéskör kapcsán a vendégek és műsorvezetők elkalandoztak, egyes lakossági vélemények szerint az évi 2000 forintos „szinte ingyenes, kerületi parkolási engedélyért” az önkormányzat akár évi százezer forintot is elkérhetne a helyiektől. Ami havi szinten még mindig kevesebb, mint tízezer forintos parkolási kiadást jelentene. Viszont több mint egy évtizede a 2000 forinthoz nem mert hozzányúlni a helyi politikai vezetés.

A műsorban szó esett arról, hogy a TÉR_KÖZ pályázat jelenlegi terveit a főváros SWOT analízis keretében értékelte. A veszélyek között említik a Bakáts utcai földszinti funkciók élénkülésének elmaradását. Fleischer Judit itt tette hozzá, hogy a Bakáts utca egyik oldalán gyerekrendelő, önkormányzati hivatali helyiségek vannak. A másik oldalon is kevés az üzlet, étterem, stb. így nehéz elképzelni, hogy mit fognak csinálni ezen a sétáló szakaszon az emberek.

A SWOT-analízisben a gyengeségek címszó alatt a túlzott burkolati arány, az ökologikus szemlélet hiánya és a közösségi tervezés elmaradása szerepel. Árva Péter elmondása szerint a Bakáts tér előző vezetéstől örökölt terve mögött az a tervezői szándék fedezhető fel, hogy legyen a kerületben egy olyan dísztér, ami a Bakáts Fesztivált be tudja fogadni, le tudja bonyolítani. Ezzel kapcsolatban fogalmazta meg Fleischer Judit, hogy „a Bakáts tér jelenlegi felújítási terve letűnt korok felvonulási tereire emlékeztet”. Fontos lenne 30-50 évre, vagy akár még több évtizedre tervezni a teret. Nem célszerű csupán egyetlen, jelenleg működő, néhány napos fesztivál helyszíneként tekinteni rá. Hiszen az évnek van még másik 360 napja is.

Árva Péter önkormányzati képviselő, Fleischer Judit helyi lakos, közösségi tervezési szakértő, Nemesné Singer Edina, és Borbás Gabriella szerkesztő- műsorvezetők.

A képviselőtestület februárban azt a döntést hozta, hogy 2020 tavaszán közösségi tervezést bonyolítanak le a templom előtti területre fókuszálva. A közösségi mediátor kiválasztása folyamatban van éppen – mondta Árva Péter. Fleischer Judit, aki közösségi mediációs szakértő, pedig hozzátette, hogy az első feltétel megvalósult: a városvezetés hívja életre a közösségi tervezést. További fontos feltételei a sikeres folyamatnak, hogy a bevont szereplőknek csupán töredéke legyen hivatali dolgozó vagy önkormányzati képviselő. A közösségi tervezésnek jól menedzselt, facilitált, többszöri visszatekintést is magába foglaló folyamatnak kell lennie. Ez általában nem megy egyik napról a másikra.

És ezzel a műsor végén elérkeztünk a közösségi tervezés eredményességét feszítő problémakörhöz: hogyan lehet nem „letudósan” megvalósítani a helyiek bevonását és a 250 millió forint TÉR_KÖZ pályázati forrást is felhasználni. Várjuk az önkormányzat tájékoztatását.

Borbás Gabriella