A folyami hajózás és a kerületi partszakasz is sokkal több hasznot és örömet hozhatna Ferencvárosnak, mint amennyi feladattal járna. Feltéve, hogy a jó példákat szem előtt tartva korszerűsítünk, ha bevonjuk a lakosságot is a közös tulajdon átalakításába és ha belekalkuláljuk a kísérletező kedvet és időt is a tervezésbe. „Dunás” kerületnek lenni sok lehetőséget és felelősséget jelent a döntéshozóknak és helyieknek egyaránt, de kinek és miben lenne nagyobb szerepe? A „Rádió9 – a kerület civil hangja” első, kísérleti adásának első órájában Lohász Cilivel, a Város és Folyó Egyesület egyik alapítójával és Szalma Botonddal, a MAHART volt vezérigazgatójával beszélgettünk a 4 hetes Szabihíd projekt zárónapján, a Szabadság híd pesti hídfőjéhez kitelepült pop-up stúdiónkban. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül villantunk fel néhány gondolatot az elhangzottakból.
A Szabihíd projektet összefogó Valyo – Város és Folyó Egyesület és a Fővárosi Önkormányzat együttműködésének eredményeként 2017-ben négy hétvégére vehették birtokba a városlakók Budapest egyik legszebb hídját. Az önkéntesek koordinálásával zajló, ingyenesen látogatható eseménysorozaton minden korosztály megfordult a gyerekektől a legidősebbekig.
Július 28 vasárnap 17.00 – 20.00 között a gyalogosoknak megnyitott Szabadság híd pesti hídfőjétől jelentkezik élő internetes rádióadásunk, mely főleg környezetvédelmi témákkal foglalkozik.Helyi klimapolitika, környezetvédelem, tiszta és zöld város, város és folyó – környezetszennyezés a folyón, szennyező anyagok a Dunában, közlekedés szennyezése, hová ürít a hajó, stb, Mire lehetne használni a Dunát, a partot a helyieknek? Nehru-projekt.
