Támogatotti státusz helyett partnerséget ígér a civileknek Ferencváros
Támogatotti státusz helyett partnerséget ígér a civileknek Ferencváros
Politikai Ideológiáktól mentes, valódi teljesítményeket díjazó, átlátható és pályázati úton kötött együttműködéseket és támogatásokat ígért a Ferencvárosért dolgozó civil szervezeteknek Döme Zsuzsanna alpolgármester a mostani kerületvezetés első, meghívásos Civil Kerekasztalán.
A szeptember 29. keddre meghirdetett és hosszúra nyúlt Civil Kerekasztalon 15 szervezet képviselője vett részt. Első körben most olyanok kaptak meghívót, akikkel – az alpolgármester szerint – az idei év gyakorlati tapasztalatai alapján már élő kapcsolatai alakultak ki az önkormányzatnak. Döme Zsuzsanna elmondta, hogy az év elején összehívott kulturális kerekasztal után jóval korábbra tervezték ezt összehívni, de a pandémiás helyzet miatt másra kellett fókuszálniuk. Most viszont ez reményei szerint egy olyan első találkozás, amelyet több fog hamarosan követni, a legközelebbi október végére várható már egy nagyobb körben és amelyek alapján, a civil javaslatokkal együtt egy a mostaninál jóval hatékonyabb önkormányzati – civil együttműködési rendszer fog születni. Tehát a NER helyett jöhet egy FER, a ferencvárosi együttműködés rendszere – de ezt már csak mi tesszük hozzá….
Döme úgy látja, hogy ennek a szándéknak jelenleg nincsenek meg a kerületi előfeltételei, nincs igazi múltja Ferencvárosban. A civilekkel kötött együttműködések nem voltak sem fair módon átgondoltak, sem átláthatóak. Példaként említette, hogy jelenleg civil szervezeteket, 3 féle pályázati kategóriában szokott és tud támogatni az önkormányzat, külön-külön hozzárendelt összegekkel: egyházi, kulturális és civil kategóriákban, de vajon mi indokolja, hogy önálló egyházi kategória is legyen, ha egyébként a civil és kulturális területeken dolgoznak az egyházi fenntartású civil szervezetek is, akik így duplán pályázhatnak? Szintén rossz gyakorlatként említette, hogy bizonyos civil szervezetek pályázati utak nélkül jutottak önkormányzati támogatáshoz, szerinte inkább legyen a pályázati rendszer sokszínűbb és nagyobb, mint a pályázaton kívüli kedvezményezettek köre! A jövőben szeretnének nyitni a nem feltétlen ferencvárosi székhellyel rendelkező, de kerületieknek programokat nyújtó kezdeményezések felé is. Magyarul az a céljuk, hogy csökkenjen az esélye annak, hogy egy helyben bejelentett, de amúgy alvó vagy eredményességét kevéssé mutató szervezet pusztán a székhelye miatt előnyt évezzen. És ha lehet, tette hozzá, a civil szervezetek nyújtotta szolgáltatásokkal megbízási alapon is számoljon az önkormányzat, amikor megvalósító partnereket keres céljaihoz, vásároljon tőlük is, ne csak a szokásjog, a kényelmesség, a korábbi szerződéskötési hagyományok vigyék őt a piaci szereplők felé. Döme tervei szerint ez most a kölcsönös ismerkedés és igényfelmérés fázisa, amivel elsősorban az a céljuk, hogy jobban lássák, miben és meddig megkerülhetetlen a civilekkel közös tervezés és miben célszerű, ha az önkormányzat maga dönt.
Az alpogármesteri elképzelés kereteinek ismertetése után az volt a kérés a megjelent civilek felé, hogy osszák meg a nehézségeiket, beszéljenek az igényeikről, illetve az erősségeikről is szóljanak, hogy mit tudnának ők felajánlani az önkormányzatnak, a kölcsönösség jegyében. A civilek köre nagyon vegyes volt: volt köztük közösségfejlesztő, művészeti, egészségügyi, esélyegyenlőségi, szociális, oktatási célokért dolgozó, de még állatvédelmi szervezet is. Míg a problémák köre meglehetősen homogén volt, a megoldásokban néhol egészen különböző vélemények is hangot kaptak. Sok civil hangsúlyozta, hogy nincs helyiségük, vagy hogy az az önkormányzati bérlemény a szervezet lehetőségeihez képest nekik drága. Hogy szinte csak projekt-alapú támogatásra van esélyük, míg a működési támogatás ritka, mint a fehér holló, ami sokszor egészen életszerűtlen stratégiák kialakítására kényszerítik őket. A járvány okozta veszélyhelyzet sok szervezet életében részben új kihívásokat, részben olyan krízist okozott, amivel szintén nehéz tervezni segítség nélkül. Ugyanakkor erősségükként hozták fel többen, hogy a civil szervezetek, helyzetükből adódóan sokszor jóval rugalmasabban és gyorsabban tudnak reagálni helyzetekre, mint mondjuk a bürokratikus eljárásokkal szabályozott önkormányzat, hogy sok elkötelezett embert képesek közvetlenül is elérni és mozgósítani. Volt, aki a majdani esélyegyenlőségi tervhez ajánlotta fel tapasztalatát és szakértelmét, míg mások konkrét programokat, tréningeket ajánlottak, új vagy újszerű adománygyűjtő módszereket és tudásmegosztást, de olyan is akadt, aki saját ügyfelein túl, más rászorulóknak is adna tovább meleg ruhát, élelmiszert.
Azért az igények számbavételénél jelentős különbségek is voltak a civil oldalon. Akadt olyan szervezeti vezető is, aki a pénzügyi forrásproblémákra a kerületi cégek, üzleti partnerek sokkal erősebb bevonását látta megoldásnak, de olyan módon, hogy az önkormányzat gyakoroljon nyomást, „szóljon oda a polgármester vagy alpolgármester, és akkor majd azok vigyázba vágják magukat” hangzott el javaslat. Sajnos én – mint a szintén helyi és civil Ferencvárosi Közösségi Alapítvány képviselője és most egyben, mint a Rádió9 tudósítója – erre már csak utólag tudtam reflektálni azzal, hogy őszintén remélem, azok az idők már elmúltak, amikor a polgármester vagy alpolgármester csak odaszól, és valakik erre haptákba vágják magukat vagy megnyitják a pénztárcájukat!
A következő Civil Kerekasztal október végére várható, akkor már egy – a most jelenlévő civilek személyes ajánlásaival is – kibővített meghívotti lista alapján.
Barna Era
