Tervek, megoldási javaslatok, kérések  az élhető Ferencvárosért 2020 05 28 adás

Autómentes hétvégék Ferencváros szívében, költözés a digitális térbe, majd vissza a valóságba – a ferencvárosi kulturális és közösségi intézmények a nyitásban bíznak, de addig is online jelen vannak és segítenek, ha kell. Stadion helyett parkot a Duna-partra – mennyit ér egy civil kezdeményezés a politika ellenében, érvek és ellenérvek. Adománylicit a Horizontért és hírek a kilencedikből.  Szerkesztő-műsorvezető Bencsik Márta és Nemesné Singer Edina.

A május 28-i műsorban a hírek között kiemeltük, hogy ismét indult a szelektív hulladékgyűjtés a 9. kerületben. Ez jó alapot szolgáltatott főszerkesztőnknek, Sarkadi Péternek, aki a greenfo.hu környezetvédelmi hírportál főszerkesztője is egyben, hogy ismeretterjesztést végezzen, és részletesen elmagyarázza, hogy miért fontos a sütőolajat és az elektronikai hulladékot külön gyűjteni és aztán a megfelelő alkalommal a gyűjtőhelyekre elvinni, ahol szakszerűen megsemmisítik, illetve szétbontják és felhasználják, amit lehet.

A veszélyes hulladékok szervezett begyűjtése egy lépés a környezet védelme érdekében, egy másik ilyen lépés az autóforgalom korlátozása, a károsanyag kibocsátás csökkentése érdekében. Reiner Roland alpolgármester arról beszélt, hogy az önkormányzat zöldebb, élhetőbb kerületet szeretne, ennek érdekében zárják le az átmenő autóforgalom elől Belső-Ferencváros egy részét a hétvégékre. Az alpolgármester úgy vélte, eddig éveken át a főváros az autóforgalomról szólt, mindent az autósok érdekeinek rendeltek alá, főleg a belső kerületekben, most szeretnének jobb életminőséget biztosítani a ferencvárosiaknak a forgalomcsillapítással.

Tanulószoba

A közlekedés után egy másik infrastruktúra-megoldásra tértünk át. A Konkáv közösségi tér munkatársai a digitális oktatásra való átállásra reagálva tanulószobákban segítik a tananyaggal elakadó diákokat, illetve azokat a gyerekeket, akiknek otthon nincsenek meg a megfelelő eszközeik ahhoz, hogy részt vegyenek a digitális oktatásban. A riportban fültanúi voltunk annak, hogyan gyakorol  Marcsi és Ricardo tanulószobába járó gyerekek, Móka Piroska szociális munkás, a Konkáv Közösségi Tér és a Tanulószoba szakmai vezetője és Robi, önkéntes tanár arról beszélt, hogy miért vállalták ezt a mentor feladatot. „Hasznosan akartam eltölteni a karantént”, nyilatkozott Robi, Piroska pedig azt mondta, tapasztalták, hogy a Konkáv korábbi rendszeres látogatói, a gyerekek és a szülők is, nehezen küzdenek a digitális oktatással, így tanulni kezdtek velük.

Hasonló jellegű tanulószobát a Dési Művelődési Házban is kialakítottak. Varga Barbara intézményvezető arról számolt be, hogy hogyan álltak át a netes életre és mivel készülnek a nyári foglalkozásokra, a nyitásra.

Stadion vagy park?

Azt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Magyarország a stadionok hazája, úgy nőnek ki a földből ezek a kolosszusok, mint máshol a fák és virágok. Előbb csak a futball stadionokkal szórták tele az országot, majd elkezdődött más sportágak eszköz- és helyigényeinek a kielégítése. És természetesen minden stadion, állami nagy beruházás nagy pénzt jelent az építőnek, építtetőnek és a támogatói körnek egyaránt.  A tavalyi fővárosi önkormányzati választások egyik szlogenje volt a stadionstop, Karácsony Gergely azt ígérte, hogy amíg nem lesz elérhető minden kerületben CT és más diagnosztikai eszköz, addig nem épülhet stadion Budapesten. 2019 decemberében aztán a főváros, Ferencváros és kormány vállalhatónak ítélt kompromisszumot kötött, amely értelmében a ferencvárosi Duna-parton megépül a 2023-as atlétikai világbajnokságra egy atlétikai stadion, a kormány pedig 50 milliárd forintot ad a fővárosi egészségügy fejlesztésére, továbbá beindul a csepeli nagyerdő-program, és a beruházás ne csak a világbajnokságra szóljon, hanem kisebb méretűre visszabontva a tömegsportot és a kultúrát is szolgálja. A kompromisszum nem feltétlenül találkozott a civil társadalom egyetértésével, de az új vezetésnek esélyt adva senki nem akarta rongálni ezt a bizalmat. A munkálatok folytak, a tereprendezés a területen megtörtént, de közben beütött a koronavírus-járvány, amikor is a kormány egyre-másra vont el összességében milliárdos összegeket az önkormányzatoktól, a járvány elleni védekezés nevében. A körülmények tehát jelentősen megváltoztak, többek között ezért is indítottak civilek petíciót a kormányhoz címezve, hogy a Duna-parton ne stadion épüljön, hanem park. 

Bencsik Márta jobbra, Borbás Gabi középen, és Nemesné Singer Edina.

A szervezők közül ketten is a Rádió 9 munkatársai, bár a kezdeményezés nem a rádió nevében alakult. A petícióval kapcsolatban leggyakrabban előforduló ellenérvekről beszélgettünk Borbás Gabival. A szervezők szerint nem áll meg az az érv, hogy nincs  nagy stadionjuk az atlétáknak, mert ugyan a Puskás Arénába nem tették  be végül az eredetileg tervezett futópályát, de Debrecenben már jelenleg is működik, Szegeden pedig most épül egy nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas atlétikai stadion. Az gazdaság fellendítését nem csak stadionépítésekkel, hanem pl. egészségügyi intézmények, kötöttpályás közlekedés építésével is elő lehetne segíteni, fogalmazták meg a petíció elindítói az állami nagyberuházások fontossága melletti érvekkel kapcsolatos  véleményüket. Arra a kérdésre, hogy a tervek szerint nem csak stadion, hanem stadion és park, sportpark épülne a területen, a szervezők úgy válaszoltak, hogy a terület 9. kerületi részén a stadion és az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges építmények és térkővel, betonnal borított felszínek lesznek majd túlnyomó többségben. A szervezők arról nem nyilvánítottak véleményt, hogy ez azt jelentené-e szükségszerűen, hogy Magyarországnak vissza kell mondania az atlétikai világbajnokságot, ők annyit állítanak, hogy a stadionnak nem a Duna-parton kellene felépülnie. Úgy gondolják, hogy egy meglévő stadion kibővítésével is teljesíteni lehet a vb rendezésének a kritériumait, amit nem is biztos, hogy 2023-ban lesz aktuális megrendezni, hiszen az azt megelőző versenyeket a nemzetközi szövetség eltolta.

A leendő atlétikai stadion helye. 2020 május 10 drónfotó

Azt azért hozzátették, a klímakatasztrófa idején annak a megoldására kellene koncentrálni a kormánynak, tehát minél több zöldterületet biztosítani és nem stadionokat építeni. Még nem késő a petíció, hangsúlyozták, egészen addig, amíg az építkezés nem kezdődik el, van remény, hogy a kormány meghallja a kéréseket.

Ráday utca újraindul

Feléledt a remény a ferencvárosi vállalkozásoknál is a járvány okozta korlátozások enyhítésével. A megszólaltatott vállalkozók, Péter Gábor, a Copy Ráday tulajdonosa,  Bors Dániel, a Ráday utcai Gémklub üzletvezetője és Boskovics Gábor, a Goethe Intézet földszintjén működő Jedermann kávézó tulajdonosa különböző túlélési stratégiát alakítottak ki a kényszerű bezártságban. A Copy a törzsvevőknek telefonos egyeztetés után rendelkezésére állt korlátozott időben, a Gémklub webshop karácsonyi forgalmat generált, a top játék a vírusölő játék volt, viszont az igazi játékosoknak nagyon hiányzott a személyes találkozás. A Jedermann nagyon nehéz helyzetbe került,  a kormányzati bértámogatás számukra nem jelentett egyetlen forintot sem, így a dolgozókat elküldték, és közösségi adománygyűjtésbe kezdtek. Akciókat hirdettek, a székeiket örökbe lehetett fogadni, művészek által felajánlott tárgyakat meg lehetett vásárolni afféle garázsvásárban. Bőkezű támogatás, a Jedermann közönsége közösséggé alakult, a munkatársakat vissza tudták venni, így megmaradt a Jedermann-hangulat, sőt egy kulturális videócsatornát is létrehoztak.

A Kilencben az élet oldalon zajlott online Facebook esemény formájában egy jótékonysági adománygyűjtést szolgáló licit az adás perceiben is. Helyi vállalkozók által felajánlott szolgáltatásokra, termékekre lehetett licitálni. Békési-Vanek Annamária, a licit kitalálója arról beszélt, meleg élelemmel és tartós élelmiszerrel szeretnének segíteni a rászoruló ferencvárosi családoknak, akiknek az adományt a Horizont Alapítvány juttatja el.

A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény nem zárt be teljesen a korlátozások alatt, a digitális térbe folytatva működött. A helytörténeti séták a képernyőn a 9.tv adásaiban folytatódtak, a Facebookon pedig két izgalmas helytörténeti játék is indult, egy építészeti és egy helyismereti. Gönczi Ambrus, a gyűjtemény vezetője arról beszélt, hogy az online felületet a nyitás után is megtartják majd, de remélhetőleg a nagyközönség megnézheti majd Kovács Albert festőművész  Übü-kiállítását a gyűjtemény termeiben, ami a járvány miatt csak nagyon rövid ideig volt látogatható.