Volt, hogy a rendőr hozta be a klienst – áldozatsegítés itthon és Ausztráliában – RÁDIÓ9 2020. JANUÁR 23. – VÉDETT LAKÁSOK NYOMÁBAN 2. ÓRA
Volt, hogy a rendőr hozta be a klienst – áldozatsegítés itthon és Ausztráliában – RÁDIÓ9 2020. JANUÁR 23. – VÉDETT LAKÁSOK NYOMÁBAN 2. ÓRA
Milyen a kerületben, illetve az országban működő áldozatsegítő rendszer? Hogyan működnek együtt az állami, civil, hatósági szereplők? Ehhez képest hogy néz ki az áldozatsegítés Ausztráliában? Ezekről a kérdésekről esett szó a Rádió9 január 23-i adásának második órájában. Petrányi Orsolya áldozatsegítő szakember (Fehér Gyűrű), Gyürik Gábor ferencvárosi családsegítő, és Rákár-Szabó Natália, szociális munkás, pszichológus, tréner beszélgettek Barna Era, Bencsik Márta, és Nemesné Singer Edina műsorvezetőkkel.
Hogy minden szereplő szót kaphasson, a Rendőrség IX. kerületi rendőrkapitányságától is szerettünk volna vendéget hívni, azonban azt a választ kaptuk, hogy Rendőrkapitány Úr megkeresésünket köszönettel fogadja, a műsorban nem kíván részt venni, s az érintett témában a Rendőrség nem kíván nyilatkozni.
Barna Era, Gyürik Gábor, Rákár-Szabó Natália, Nemesné Singer Edina , Bencsik Márta, Petrányi Orsolya.
Petrányi Orsolya kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy az áldozatsegítő civil szervezetekkel, így a Fehér Gyűrűvel sem történt egyeztetés a védett lakások kijelölésének polgármesteri bejelentése előtt.
A Fehér Gyűrű szervezet 31 éves múlttal rendelkezik, a szociális szférában szakmának folyamatosan segítenek. Országos, illetve nemzetközi hatókörrel rendelkeznek, hatékonyan együttműködnek a rendőrséggel is. Ahogy Gedeon Andor az első órában elmondta, a FESZGYI nyitott a közös munkára, a folyamatból nem maradnak ki a szakmai szervezetek, s Polgármester Asszony ígérete alapján a rendőrséggel is folytatódik az egyeztetés.
Gyürik Gábor tájékoztatott, hogy a ferencvárosi bántalmazásos esetek száma az elmúlt 2 évben 36 körül volt. Ebben minden hozzátartozó által elkövetett eset, tehát az időskorúak bántalmazása is benne foglaltatik. A családsegítő elmondása szerint nehéz egy ilyen helyzetbe belépni, a lényeg, hogy a segítő meg tudja teremteni a bizalmas közeget. Nincs kifejezett áldozatsegítés, ez a családsegítő munka része. A családsegítők a gyermekek oldaláról megközelítve dolgoznak, jogszabályok és protokollok alapján. A gyermekek érdekében egy jelzőrendszer működik, amelybe minden olyan intézmény beletartozik, akik a gyermekkel kapcsolatban vannak (orvos, védőnő, rendőrség, bíróság). Ha jelzést kapnak esetleges bántalmazásról, kivizsgálják, a vizsgálatba bevonják a jelzőrendszer elemeit. Van, hogy többszöri beszélgetés, máskor menekítés a kimenetel.
Mit tud tenni ezen felül a civil szervezet?
A civilek hivatalosan nem jelzőrendszeri tagok, hozzájuk anonimként bárki bemehet. Leginkább az áldozatok maguk keresik fel őket. Ha védett házra van szükség, s vannak gyermekek is, akkor jó, ha tesznek feljelentést, hogy a gyerekeket is el lehessen hozni. Ilyen esetekben az anya fél, nem fog visszamenni, van, hogy a civil szervezet képviselője a rendőrséggel megy ki – mesélte Petrányi Orsolya, majd egy konkrét esettel folytatta: Volt, hogy a rendőr hozta be a klienst, a Fehér Gyűrű szervezetnél van, aki 0-24 órában elérhető, a rendőrség ismeri az elérhetőségüket. Az említett esetben a bántalmazott anya lányát egy év után utána vitték külföldre, a védett házba. A rendőrségnek az akciót előre jelezték, tudták, hogy eltűnt személyként be lesz jelentve a gyermek, 2 évvel később a másik lányát is ki tudták vinni az édesanyjához. A szervezet munkatársai országosan bárhová riszthatók, ha szükséges, a mentálhigiénés szakember, gyermekpszichológus személyesen bemegy az irodába.
A szociális munkás ezt nem tudja megtenni. Létezik egy krízistelefon vonal, amit a FESZGYI működtet, a kezelő sokszor civil szervezethez irányítja tovább a hívót, értesíti a hatóságot, ha szükséges. A civil és az állami szféra szereplői együttműködnek egymással, kiegészítik egymást. A készenléti ügyelet telefonszáma: 06-20/247-21-99
Munkanapokon nyitvatartási időn túl reggel 8.00 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 0-24 óráig hívható.
A személyes ügyelet nyitvatartási időben működik, melyről itt található információ>>>
Rákár-Szabó Natália pszichológust az ausztrál modellről kérdeztük. Úgy gondolja, az évtizedek óta működő ellátórendszer fejlettebb, mint Közép-Kelet Európában, 2015-ben mégis volt egy strukturális átalakítás. Egy súlyos családi tragédia után döntött úgy Victoria államban a kormány, hogy megreformálják a rendszert.
Rákár-Szabó Natália az ausztrál modellről
Egy speciális bizottság 13 hónapon keresztül végzett kutatómunkát, bevonva a lakosságot, s az ellátórendszer szereplőit, majd egy 8 kötetes 240 pontból álló javaslatrendszert dolgoztak ki. A javaslatot elfogadták, s kormányzati szinten egy nagy összeget elkülönítettek a reformra.
A törvény szövege itt olvasható angolul >>>
15 krízisközpont jött létre, ezek működtetik a hálózatot. A reformfolyamatban nagy hangsúlyt helyeztek a megelőzésre – a kríziskezelés mellett az óvodások-iskolások oktatása, az egymásért vállalt felelősség és a közösség szerepe is hangsúlyt kapott.
Emellett a harmadik pillérre, az utógondozásra is szántak pénzt: a kormány pályázatot írt ki a rehabilitációs folyamatbeli munkára. 15 pilot program indulhatott, melyek különböző rehabilitációs módszereket alkalmaznak az egyéni terápiás tanácsadástól, egész családot célzó támogatás védett helyen, kalandterápia (tapasztalati tanulásra építő terápia, a természetben) – ez utóbbiban dolgozott Natália. A terápiás programok fontosnak tartják, hogy az áldozatok önként jelentkezzenek, a programokat a krízisközpontok ajánlják.
Közben nagyon nagy szerepe van a védelemnek. A kríziskezelés időszakában 100% biztonságot tartják szem előtt, semmiképp sem az adott kerületbe menekítik az áldozatot, hanem például Melbourne lehető legmesszebbi pontjára, s ha a városban maradt, segítették akár új személyazonossággal. A terápia dátumáról, helyszínéről csak szóban kommunikálnak, nem írásban. Az elkövetők is bekerülnek a rendszerbe, éveken át megfigyelik őket, neki is terápiába kell járni.
A terápiás programokat 1.5-2 év után értékelték, számokban mérhető eredményeket kellett felmutatniuk, a következő két évre az eredményesség alapján kaptak további pénzt a működésre.
Nemesné Singer Edina , Bencsik Márta, Petrányi Orsolya.
Magyarországon, ahogy Petrányi Orsolya elmondta, a támogatás nem függ az eredményességtől. Nem minden évben kaptak pénzt az államtól, működési támogatás nincs, jelenleg két pályázatban vannak benne. Egy EU-s pályázatból járnak konferenciákra, képzésekre, van lehetőség nemzetközi jógyakorlatok megismerésére.
Itthon jó esetben börtönbe kerül az elkövető, viszont hosszú a nyomozati és a tárgyalási szakasz is. A bántalmazó sokszor szabadlábon védekezik. Előfordul az is, hogy védett házba kerül a kliens, s nem tartja be az előírásokat, odamegy az elkövető, kiderül a cím. Emiatt olyan is történt, hogy a védett ház költözött a 140 lakójával – beszélt az itthoni nehézségekről Orsolya.
A rendőrségtől 2019-es ferencvárosi adatokat arról, hogy hány eljárás indult családon belüli erőszak tárgyában, még nem kaptunk, egyelőre díjat kérnek az adatszolgáltatásért.
Az ausztrál Victoria állam statisztikái viszont számunkra is elérhetők, a 2016-os ajánlást követve
Magyarországon 2018-ban 205 marasztaló jogerős ítélet született kapcsolati erőszak tárgyában, miközben negyedmillió bántalmazott nő él az országban. Ezért mindenképp fontos, hogy foglalkoznak a témával, a polgármesteri bejelentés arra jó volt, hogy egy folyamat elinduljon. A folyamatot mi is nyomon követjük, s hogy lesz-e ebből rendszerszintű reform, mint Ausztráliában, s mikor, kíváncsian várjuk.
A téma iránt érdeklődőknek állított össze egy linkgyűjteményt Rákár-Szabó Natália pszichológus
Ausztrális progresszív híforrása az ABC News. Online oldalukon, egy helyen össze vannak gyűjtve olyan cikkek, melyek a témához kapcsolódva jelentek meg korábban.
Ha valakit érdekelnek mélyebben a szakmai anyagok, a reform időszak első három évének eredményei itt olvashatóak>>>
Illetve ha valakit érdekel egy nagyon konkrét terápiás célú program és annak az eredményei is, egy ilyen példa lehet az a szervezeti munka, ahol magam is dolgoztam. Az oldalon letölthető az eredmények vizsgálatának rövidített összefoglalója is.
A HÁLÓZATBA SZERVEZŐDÉS A LEGFONTOSABB… MUSZÁJ, HOGY CSATLAKOZZANAK HOZZÁNK MÁS VÁROSOK, … EGYEDÜL NEM NAGYON FOGUNK SEMMIRE MENNI.
RÁDIÓ9 2020. JANUÁR 23. – VÉDETT LAKÁSOK NYOMÁBAN 1. ÓRA
